Niall megpuszilta a homlokom,és fejemet térdére hajtottam.Így aludtam el,de hajnali 2-kor a szél erős fuvallatára keltünk fel,és bementünk.Felmentünk a szobájába,majd ölelő karjaiban aludtam vissza.De ébredni már egyedül ébredtem.Először meglepődtem,ugyanis ő is hétalvó,és képes délutánig aludni.Ránéztem Niall telefonjára,hogy mennyi az idő,ami délután 1 órát mutatott.Biztos voltam benne,hogy már felkelt,azért kicsit magamhoz tértem,majd leballagtam a nappaliba.Liam és Zayn a reggelit készítették,Harry a fürdőben szorgoskodott,Louis kint ült a teraszon,Niall pedig a kanapén fetrengett.
- Jó reggel srácok ! - köszöntöttem őket kómásan,majd lehuppantam Niall mellé.
- Jó reggelt neked is. - intettek a fiúk a konyhából,majd Niall egy puszit adott az arcomra,akkor amikor senki sem látta. Benéztem a konyhába,ahol Liam és Zayn a kedvencemet csinálták.Rántotta baconnel.Megveregettem a srácok hátát,majd egy egyszerű kérdéssel fordultam Niallhez.
- Debbie még alszik? - válaszul erősen bólogatott.Mosolyogtam,majd kinéztem Louishoz a teraszra.Szomorúan a reggeli kávéját szürcsölgette,miközben a telefonját nyomkodta. - Zavarok? - kérdeztem.
-Nem,gyere csak. - mosolygott.Meg sem kellett kérdeznem,tudta miért megyek. - Összevesztem Eleanorral. - gördült le egy könnycsepp az arcán.
- Mi a baj? - csodálkoztam,majd megsimogattam a hátát.
- A média miatt.A Directionerek féltenek,azt mondják,nem szeret igazán,és szerintük csak az hírnév miatt van velem. - fogta a fejét.
- Próbáltál már vele beszélni?
- Igen.Épp ez volt a baj.Azt mondja,miattam van az egész,és az idióta rajongóink miatt. - nagyon megviselte szegényt.Meggyőztem,hogy tőluk jobban senki nem tudhatja,főleg nem a Directionerek.Ők nem ismerik a srácokat,csak kívülről.Azt hiszik,mindent tudnak róluk,de elég nagy tévedésben vannak.
- Beszéljétek meg még egyszer,hidd el,minden rendben lesz. - mondtam neki,majd behívtam a konyhába reggelizni. - Lenyugszol,és ő is.Minden jóra fog fordulni. - mondtam,majd adtam egy puszit az arcára.
Bementünk a konyhába,ahol már meg volt terítve,az ennivaló az asztalon volt,már csak ránk várt.Beültem Niall és Louis közé,a többiek is helyet foglaltak,majd neki kezdtünk.10 perc múlva nem volt semmi az asztalon.Minden létező ennivalót elpusztítottunk. Ezután kicsit rendbe szedtük magunkat,ugyanis a fiúk ma vettek fel pár számot az új albumra,én pedig úgy terveztem,elmegyek Cole-hoz,Debbie pedig az egyik barátnőjéhez.Úgy beszéltük meg,hogy este 6-kor találkozunk az egyik közeli parkban.
A srácok elvittek Cole-hoz,akivel sétáltunk,kutyát sétáltattunk,de még mindig a fejemben cikázott az azelőtti nap szúrós megjegyzései.Tiszta kellemetlenül éreztem magam mellette,ahogy csak sétálunk egymás mellett,és mint akik pár órája ismerik egymást,kb. 2 méteres távolság van köztünk.Mikor közelebb lépett,és szánk egyre közelebb ért egymáshoz,megzörrent a telefonom. Sms jött Nialltől.
"Este egy séta?Írj vissza!:-) " - írta. Válaszul egy 'Oké,Puszi'-t válaszoltam,majd bocsánatért esedezve megcsókoltam Cole-t.Semmi kedvem nem volt ehhez az egészhez,de még nem akartam,hogy bármit is sejtsen.
Lassan 6 óra,így hát elindultam.Mivel Cole-hoz közel van a park,ahol 'gyülekezünk',ezért el akart kísérni,de rávágtam egy 'nem kell köszi'-t,majd egy csók után otthagytam.5 perc múlva ott is voltam a megbeszélt helyen,de Debbie gyorsabb volt.Az egyik padon ült egyedül,a zenelejátszójával a kezében.
- Helló! A srácok? - léptem mellé.
- Már elindultak,nemrég beszéltem velük. - éppen hogy kimondta,a távolból 5 idióta srácot véltem felfedezni.
- Emlegetett szamarak. - forgattam meg a szemem nevetve.
- Sziasztok csajok. - köszöntött Zayn.
- Mehetünk? - lépett mellém Niall arcán széles vigyorral.Bólintottam,majd megbeszéltük a srácokkal,hogy majd este megyünk,ne várjanak.
- Erre a pillanatra vártam egész nap. - suttogtam a fülébe.Láttam,ahogy kirázza a hideg.
Óvatosan a kezemhez nyúlt,majd összekulcsolta ujjainkat.Fél óra folyamatos járkálás után leültünk az egyik padra.Csendben ültünk egymás mellett,amikor eléggé zavart a csend,de Niall megtörte.
- Khm. - köszörülte meg a torkát. - Lehet gyors leszek.De..Lennél a barátnőm? - kérdezte,majd kezét ismét az enyémre helyezte.
- Nem tudom.Kérlek adj még egy kis időt. - néztem gyönyörűen csillogó kék szempárjába,majd bólintott.Rossz volt nemet mondani neki,de nem akarom megbántani.Remélem nem vette nagyon magára,és még nem adja fel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése