12.rész

Sziasztok! Meghoztam a következő részt,olvassatok,tetszikeljetek! xx

A 'leszel-e barátnőm' kérdésére adott válaszom után kicsit rosszul éreztem magam,de megnyugtatott,és azt mondta,ezt várta,nem akarta elsietni,csak muszáj volt megkérdeznie.Ezután nyugodt szívvel sétáltunk tovább,majd bementünk az egyik cukrászdába,és megettünk 1-1 szelet sütit.Minden percét élvezem a vele együtt eltöltött időnek.11 órakor már menni alig bírtunk,így fogtunk egy taxit,és hazamentünk.

Otthon mindenki el volt foglalva.Harry tv-t nézett,közbe a telefonját nyomkodta,Zayn  és Louis éppen kötekedtek egymással,és mikor épp beléptünk a házba,Zayn hatalmasat lökött Louis-n,aki,mint egy dominó,leborult a székről.


- Helló srácok! - kiabáltam el magam,amire mindenki ránk nézett


- Megjöttetek?  -kérdezte Louis a földön ülve.

- Nem,még a parkban ülünk. - forgatta meg a szemét Niall,majd lepakoltunk,és leültünk tv-zni.

- Faith,beszélhetnénk? - kérdezte Zayn,pont abban a pillanatban,amikor leültem.Kötekedik,de még úgyis visszakapja.Felálltam,majd egy gúnyos mosolyt intéztem felé,majd félrevonultunk.

- Látom megbeszéltétek.Ugye... - itt megállt.  - Elmondta? - vett egy nagy levegőt.Félt,hogy nem mondta el Niall,hogy szerelmes belém,és nem akarta elárulni.

- Igen.Aranyos volt,mondtam,adjon egy kis időt.Remélem nem fogja feladni. - mosolyogtam,majd otthagytam.Elégedjen meg ennyivel,majd meglátjuk mi lesz.
Mivel múlt éjszaka keveset aludtam,felmentem Niall szobájába,és lefeküdtem aludni.Mikor már majdnem bealudtam,halk ajtónyikorgást hallottam.Felemeltem a fejem,de vissza is tettem,mikor láttam,hogy csak Niall.

- Remélem nem baj,hogy itt feküdtem le.Nem volt kedvem a saját helyemen aludni. - mondtam neki álmosan,csukott szemmel.Igazából tök mindegy,hol alszom,de most mégsem ez volt az oka,hogy nem a saját szobámban alszom.Érezni akartam Niall illatát,és azt akartam,mellette feküdjek le,és keljek fel.

- Semmi baj,aludj nyugodtan.Én is boldogabban fekszek le,ha mellettem vagy. - mondta halkan,majd egy 'jó éjt puszi' kíséretében lefeküdt mellém.Mostmár végre elmondhattam magamról,hogy igen is boldog vagyok.Még nem teljesen bizonyosult meg bennem az,hogy szeretem-e Niallt,de az biztos,hogy ennek jó vége lesz.Boldogan csuktam le a szememet,és aludtam el.

Reggel szintén halk ajtónyikorgásra keltem,de azt gondoltam,biztos Niall ment ki.De ezután újabb és újabb mocorgásokat hallottam,ezért kinyitottam a szemem és halkan felültem az ágyra.

- Jaj,de megijesztettél. - kiáltott rám Debbie,miután látta,ahogy körülbelül úgy ülök az ágyon,mint egy zombi.

- Nem volt szándékos. - mosolyogtam,majd visszadőltem.  - De mit keresel olyan bőszen? - érdeklődtem fetrengve.

- Ja,kölcsön vehetem a virágos ruhádat? Tudod,amelyiket Londonba vetted. - mondta,miután látta,hogy nem tudom melyik virágos ruháról beszél.Miután megtalálta a szekrényem aljában,felmutatta,amire bólintottam,majd kiviharzott a szobámból.
Miután kiment,felváltotta Niall.

- Fent vagy? - kérdezte halkan.

- Igen. - ültem fel,majd megdörzsöltem a szemem környékét.

- Mi megyünk,interjúnk lesz Londonban.Sietünk. - lépett mellém egy utolsó pusziért,majd hosszan megpusziltam az arcát.
Miután megérdeklődtem,hogy mennyi is az idő,és azt válaszolta Niall,hogy délután 2 óra,kicsit furcsán néztem rá.Intettem,majd pár pillanat múlva Harry egy hangos ajtócsapással jelezte,hogy elmentek.
Már ennyi lenne az idő? Kérdeztem magamtól összezavarodva.Lementem a nappaliba,hogy valami táplálék-féleséget juttassak a szervezetembe.Miután találtam egy kis műzlit,elkészítettem,majd beültem a tv elé,és megettem.Mikor épp indultam volna fel a szobámba,kopogtak.Át se vagyok öltözve,gondoltam magamban idegesen.Kinéztem az ajtó üvegén,és Cole állt az ajtó másik oldalánál.

- Szia cica ! - rontott be az ajtón.Végignézett rajtam,és látta,hogy csak egy topp és egy rövidnadrág volt rajtam.

- Szia.Várj egy kicsit,még át sem vagyok öltözve. - mondtam neki,miközben próbáltam kinyomni az ajtón a mellkasánál.

- Héé! Az sose baj,legalább kevesebb ruhát kell majd levennünk. - simult hozzám.Ahogy beszélt,éreztem a lehelletét.Pia szag.Cole totál részeg volt.

- Te full részeg vagy.Menj innen. - toltam el magamtól,de nem jött össze.

- Á,dehogy vagyok részeg. - kiabálta,majd megmarkolta a hátsófelemet.Próbálta kimászni,erős kezei alól,de sehogy se jött össze,mert rádobott az ágyra és rám feküdt.Tudtam mit akart csinálni.Levette a pólóját,és simogatni kezdett.

- Cole hagyjál.Fejezd be! - kiabáltam,de teljesen feleslegesen,mert nem engedett.
Egyre jobban fájt a szorítása a csuklómon,amit később elengedett,mert azt ordibáltam,el fog törni.Segítségért akartam kiabálni,de tudtam,hogy senki nem fogja hallani,ezért nem is próbálkoztam.Majd az egyik pillanatban,mintha valaki megmondta volna neki,hogy mit kell tennie,Niall rontott be a házba.Meghallotta a kiabálásomat és visszajött.Ekkor,mintha egy hatalmas kő esett volna le a szívemről.Tudtam,hogy most már nem eshet bajom,amit Niallnek köszönhetek.

- Most azonnal engedd el!!!! - Niall torka szakadtából kiabált Cole-ra,aki dühösen felállt,és elé állt.

- Mi közöd van Faith-hez? - lökte meg erőteljesen Niall vállát.

- Ha te azt tudnád. - mondta gúnyosan Niall,majd felpofozta Cole-t.Olyan sallert kapott,hogy találkozott a padlóval.  - Jól vagy Faith? - rohant oda hozzám Niall aggódóan.

- Nincs semmi bajom,azt hiszem.De most ne velem foglalkozz,szabadíts meg ettől az állattól. - mondtam,majd Niall felállt,szó szerint megfogta Cole-t és kirakta az ajtón. Az az érzés,elmondhatatlan volt.Zokogva rohantam Niall felé,aki még mindig az ajtóban állt.Az ölébe ugorottam,és csak sírtam.Leültünk a kanapéra,de egyszerűen nem tudtam lenyugodni.

- Sírd ki magad nyugodtan.Többet ez az alak ide be nem teszi a lábát,ezt elhiheted.De nem esett semmi bajod? - kérdezgette,majd hozott egy pohár vizet.

- De te hogy kerülsz ide? - jutott eszembe,hogy ők az előbb mentek el egy interjúra.

- Itthon hagytam a telefonomat..Szerencsére. - sóhajtott,majd két karját körém fonva szorosan magához ölelt.  - Szólok a fiúknak,hogy menjenek helyettem,nem hagyhatlak itt,egyedül. - mondta majd a kezébe vette a telefonját,és tárcsázni kezdte Zaynt.

- Nem teheted ezt a rajongókkal.Most az hogy néz ki hogy te nem mész? - tiltakoztam,de már késő volt.A fiúk mérgesek voltak,amiért nem ment,de mivel már így is késésben voltak,el kellett indulniuk,nélküle.

- Köszönöm.Ha te nem jössz,akkor... - motyogtam,de a szavamba vágott.

- Ne is mondd. - ezzel mutatóujját ráhelyezte a számra,és gyengéden megcsókolt.Semmit nem akartam jobban,mint a csókját.  - Én mindig itt leszek.-halványan mosolygott,majd lágyan megpuszilta a homlokomat.
Felmentem a szobámba,hogy kipihenjem magam.Később Niall is feljött a szobámba,és beült a gépem elé.Egy óra múlva hangos ajtócsapásra keltem.Ránéztem Niallre,aki egy hatalmas letolásra számított,de azt mondta nem érdekel,nem szórakozásból maradt itthon.

- Niall,ilyet nem csinálhatsz,hogy úgy döntesz,hogy itthon maradsz! - lépett be a házba dühösen Harry.Niall már a lépcsőfordulóban állt,mikor Harry a fejéhez vágott elég hülye dolgokat.Én csak fentről hallgattam,ahogy szidják egymást,majd intettem Niallnek,hogy mondja meg,miért is maradt itthon,majd sóhajtott egyet.

- Akkor sem,ha a testvéredet majdnem megerőszakolják? - kimondta.Mindenki lefagyott.Csend lett,és senki nem szólt.A szempárak kétszeresükre nőttek a mondat hallatán.

- Hogy micsoda? Faith hol van? - emelte fel a hangját Harry.  - És ki volt az?

- Cole. - mondta Niall.Halkan,és lassan jöttem ki a szobámból,majd lementem a nappaliba.
Egyre nehezebben lépkedtem le a lépcsőfokokon,és úgy éreztem,összeesek.Ahogy leértem,Harry szaladt oda hozzám az idióta kérdéseivel.Nem tudtam semmivel foglalkozni,a derekamat fogta,én pedig a fejemet.Egy erős szúrást éreztem a fejemben,majd elestem.Többre nem emlékeztem.Ezután már Harry karjaiban keltem fel.Arcom,mint a fal,olyan fehér volt.Harry felfektetett a kanapéra,és mellém ült.

- Faith,minden rendben? - kérdezte.

- Mi történt? Miért fekszek a kanapén? - kérdeztem összezavarodva,de a fejem még mindig erősen fájt.Miután közölték velem,hogy elájultam,kértem egy fejfájás-csillapítót,amitől reméltem,hogy kicsit alább hagy a fejfájásom.

- Egyébként nem esett semmi bajod? Mármint érted,Cole. - nem akarta kimondani,mert tudta,hogy emiatt ájultam el.

- Nincs semmi bajom,Niallnek köszönhetően. - néztem a mellettem álló szőke srác mélykék szemeibe.

- Kösz haver! - ölelte meg szorosan Harry Niallt.Bocsánatot kért az előbbi leszidásáért,majd újra én voltam a központban.De még mielőtt megbombáztak volna a különféle kérdésekkel,Debbie lépett be az ajtón.Mikor megláttam,könny szökött a szemembe.Odajött hozzám,én pedig szorosan magamhoz öleltem.Miután elmondták neki,hogy mi történt,kopogtak.

- Majd én nyitom. - állt fel mellőlem Liam.  - Te meg mi a francot keresel itt? - kiabált az ajtó mögött álló 180 magas srácnak,miután meglátta,ki áll ott.

- Ki az?  - kérdezte Niall miközben engem ápoltak.

- Ne akard tudni. - közölte Liam,de Niall az ajtóhoz lépett.Liam még idejében megállította,hogy azért mégse verekedjenek.

- Mi van? Testőreid vannak,Faith? - ordított be matt részegen hozzám.

- Csendbe maradhatnál.Minek jöttél már megint? - léptem én is Liam és Niall mellé.Cole egyik lábát betette az ajtón,szándékában állt bejönni.

- Maradj csak ott kint. - tolta ki Liam a vállánál fogva.

- Csak a délutánit szeretném megbeszélni. - próbált úgy csinálni,mint aki sajnálja a dolgot.

- Nem kell azon semmit se megbeszélni.Te most szépen hazamész és örökre békén hagysz. - csaptam össze a két tenyerem,majd Liam az orra előtt becsapta az ajtót.

Felmentem Debbie-hez a szobájába beszélgetni.Miután jól kibeszélgettük magunkat,úgy döntöttünk,tartunk egy csajos estét.Felhívtuk a barátnőket,majd elkezdtünk készülődni.Én a fekete,pánt nélküli ruhámat vettem fel,szintén fekete magassarkú,platformos cipőmmel.Szememre füstös szemfesték került szempillaspirállal kiegészítve,de a halvány alapozó és a szájfény sem maradhatott ki.Debbie egy vajszínű ruhát,és az ugyanolyan színű cipőjét választotta.Miután alaposan elkészülődtünk,lementünk a nappaliba,ahol mindenki rendesen megnézett minket.

- Hű. - mondta Niall ámuldozva.Mindketten elmosolyodtunk,majd Louis-ra néztem.

- Lou. - szólítottam meg,amire gyorsan rám szegezte a tekintetét.  - Itt a kocsid? Nincs Londonban véletlenül valami dolgod? - néztem rá kérdően.Nem tudunk máshogy felmenni.

- Hát,ha nagyon szépen kértek,akkor felviszlek titeket.Addig benézek Eleanor-hoz. Hozd a kocsikulcsot. - intett,majd lement a garázsba.Utána mentem,majd a kezébe nyomtam a kulcsot.  - Minden rendben? - kérdezte még utoljára.

- Ma kibulizom magam.Elfelejtem ezt az egészet,és jobb lesz. - mosolyogtam,majd beültünk a kocsiba.

- Vigyázzatok magatokra.De tényleg! - kiabálta ki az ablakon Niall,komolyan.Bólintottam,majd elindultunk.